Hatiny faluban, Belorussziában, minden ház helyén, a kéményeken harang függ. Ezek a harangok örökké szólnak, hogy emlékeztessenek az 1941-42-es esztendőkre, amikor a náci-német hadsereg egész falvakat perzselt föl azon a tájon, kolhozmagtárakba terelve és elevenen megégetve gyereket, asszonyt, öreget.
A belorusz író dokumentumregénye a szenvedést idézi föl, a rettenetre emlékeztet, de egyben azokra a partizánokra is, akik a német megszállás, blokád és terror szorításában is megkísérelték a lehetetlent: legyőzni a túlerőt, kitörni, harcolni a szabadságért.
A képek az embertelenség képei, de az emberség dokumentumai is. Adamovics vallja – Albert Schweitzerrel –: „ A tudásom pesszimista, de a hitem optimista. ” – és biztos, hogy a dokumentumok ereje-súlya, Oradurra, Lidicére és más elpusztított városokra, falvakra emlékeztetve, nyomasztó tudást is fog adni az olvasónak, de ugyanolyan biztos, hogy a dokumentumkönyv más részei ugyanígy gyarapítani fogják az olvasó hitét az emberben.
És mert ez a mű dokumentum bár, de regény is, az író átvezetheti – a cselekmény egy lírai, szerelmi története beszőtt szálán – olvasóját a jelenbe, hogy megfeleljen arra a manapság gyakran föltett kérdésre, hogy minek is a háború rémségeit mindmáig fölidézni? Azért, hogy senki sohase mondja ki a szót: „ Reménytelen. ”
Jelenlegi ára: 500 Ft
Az aukció vége: 2018-03-02 21:07 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése